Ma megkezdte Dorka a második hetet a suliban, az első hetet teljesen kivirulva töltötte:))
Sokan mondják, hogy persze, még az elején, de én egyre jobban bízom benne, hogy sikerült olyan sulit választani, ahol nem rombolják le a kezdeti lelkesedést értelmetlen szabályokkal, túlzásba vitt tanulnivalóval és házi feladattal, meg a gyerekek versenyeztetésével.
Dorka nem igazán versengős típus, és a sulival kapcsolatos félelmeinek nagy része abból fakadt, hogy úgy gondolta, a suliban a verseny a lényeg. Erre egy kérdéséből jöttem rá: Anya, a rajzóra arról szól, hogy ki tud szebben rajzolni, vagy arról, hogy megtanítanak minket rajzolni? És teljesen igaza van, nagyon nem mindegy...
Persze a vidám felszín alatt forrongás is van, ami főként éjszaka jelentkezik: Dorka régi félelme a tűztől most megint előjött. Anno, mikor egyszer elromlott a házban a tűzrisztó és egy napig időről-időre megszólalt, nagyon fontos téma lett a tűz, okozott pár álmatlan éjszakát. És most, az iskola első hetében kétszer is volt, hogy Dorka felébredt éjjel és nem tudott visszaaludni. Azt mesélte, hogy álmában tűz volt a házban... Végül a második ilyen éjszaka Dorka az ágyunkban kötött ki, és esténként mindig megkérdezi, hogy átjöhet-e éjjel, ha rosszat álmodik. Napközben pedig kérdez, volt-e már tűz ebben a házban, lehet-e hallani a tüzet, a téma láthatóan foglalkoztatja... Remélem, majd egyszer sikerül ezt is megfejteni, lehet, hogy nincs köze az iskolához, de azért érdekes egybeesés...
Este Gáborral bekötöttük a könyveket, mivel a hétvégét előre nem látható események kissé megkavarták (bye-bye bicó). Amúgy nem vagyok az esti könyvkötögetés híve, de ugye más az elmélet és más a gyakorlat... Ja, a hétvégén ovis zsúron is voltunk, Zalán szülinapján, nagyon jól éreztük magunkat, Dorka örült az ovistársainak, pedig többségében fiúk voltak... Barni pedig pakol, nyűglődik, összevissza eszik és alszik, fogzik, egyre stabilabban áll és kapaszkodva lépeget. SOK türelmet igényel mostanában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése