A tegnapi bejegyzés is (meg a bicós vagy a testvéres) olyan összegzősre sikerült, miközben a ezeknek a történeteknek még messze nincs vége, sőt...
Pl. a játszóteres onnan jutott eszembe - amit aztán nem írtam le -, hogy milyen jó, hogy Barni is jár már játszótérre, és még jobb, hogy egyre jobban élvezi. Meg én is, azért is, mert ott igazán látványos, hogy fejlődik. Nagyfiús dolgokat csinál, pl. ismerkedik, homokozik, bemászik a kisházba és persze hintázik, mert az elmaradhatatlan. Mondjuk az ismerkedéstől kiver a víz, mert azt eléggé letámadósan csinálja, általában azzal a végeredménnyel, hogy a másik fél sírva távozik... Már fel is rémlett előttem, mi lesz, ha ő lesz a játszóterek agresszora:((
A héten is jól éreztük magunkat, most egy kislánnyal ismerkedtünk, aki már tudott járni, így Barni nem tudta letámadni. Meg nem is olyannak tűnt a kislány, mint aki hagyja magát:))
A fénykép a kisházban készült, amibe kezdünk belenőni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése