Régebben is gondolkodtam a dolgon, de igazából Barni születése óta erősödött meg bennem az érzés, hogy szeretnék még egy gyereket. Nem igazán tudom megmagyarázni magamnak, hogy honnan jön ez a vágy, miközben sokszor iszonyúan lefáraszt a két meglévő. Biztosan benne van, hogy nagyon szeretem a csecsemőket, szeretek kendőzni, meg szoptatni... Na de minden csecsemőből gyerek lesz, és az a gyerek továbbra is igényt tart rám, másképp, de nem kevésbé, mint egy csecsemő. Szóval teljes az ambivalencia bennem, mert a vágy erős és egyelőre nem múlik, ugyanakkor félek az én vágyaimmal megterhelni a családot, arról nem is beszélve, ha valami baj lesz azzal a gyerekkel vagy velem... Meg arról nem is beszélve, hogy egy gyerekhez két szülő vágya szükséges:))
Érdekes egyébként, hogy a terhességem alatt sokszor felhúztam magam rajta, amikor az emberek megtudták, hogy fiú lesz és örömmel nyugtázták, hogy a családtervezés ezennel letudva: van ebből is egy, meg abból is egy. Mostanában meg meglepően sokan kérdezgetnek a harmadik gyerekről, olyanok, akikről egyáltalán nem számítok rá, mintha az lenne a világ rendje, hogy a második gyereket harmadik követi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése