kikászálódunk az oltásból, tegnap végre játszótérre is tudtunk menni, és még a nap is kisütött, nem is tudom mennyi idő után... A játszótér azért jó, mert nagyon hosszú tud lenni Barnussal egy délelőtt bezárva a lakásba, mindenre hamar ráun és csupa veszélyes és tilos dolgot szeretne csinálni... Nem tudom, hogy az oltás hatása-e, de eléggé nyűgös még mindig. Ami viszont minden bizonnyal nem az oltás hatása, hogy a kedves mosolygós gyerekem mostanában erőszakos és visítós. Még nincs 16 hónapos, de már a toporzékolást is gyakorolja. Sajnos elég jól megy neki, egyszer-kétszer földön fekve is előadta, jaj nekem...
Ami miatt ez az egész nagyon nehéz, hogy Dorkával szinte semmit se tudok csinálni délutánonként, mert folyton Barni miatt kell ugrálni... Tegnap egyedül voltam velük, nagyon fárasztó volt, Barnus többek között kiöntötte az ecetet a fürdőszobában, majd eltört egy befőttesüveget a konyhában... Emiatt Dorka nem is szeret itthon lenni, ha meg itthon van, bezárkózik a szobájába, mert tudja, hogy reménytelen, hogy rá is tudjak figyelni. És ez még így lesz egy darabig és nem tudom, hogyan tudnék változtatni rajta...
Aztán amikor nyugi van, szeretgetik egymást, Dorka Barnus nyakát puszilgatja, játszik vele és olvas neki a kedvenc könyvéből, akkor persze egészen más színben látom a világot:))
A jó hír, hogy holnap megyünk Bécsbe, koncertre, már nagyon várom. Mindketten elég fáradtak vagyunk, de remélem azért nem alusszuk át ezt a másfél napot:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése