Szombaton volt Dorka sulijában a hagyományos, évente kétszer megrendezett kertészkedés, amikor a szülők és gyerekek és tanárok nekiesnek az iskola kertjének és rendbe szedik azt. Közben egy asztalos apuka irányításával kerti padok is készültek és közben egy lakberendező anyuka irányításával Dorkáék szőnyeges terme is átvarázsolódott. Ezt a melót öt anyuka végezte, de már voltak előkészületek, amiben a gyerekek is részt vettek.
Elképzelni se tudtam, hogyan fogjuk kivitelezni, hogy én szombaton fél kilenckor ott legyek munkára készen a teremben, Gábor meg a 3 gyerekkel (köztük egy betegeskedő és hisztis Barnussal) becsatlakozik a kertészkedésbe és ez így hatékony lesz és bírni fogjuk... Hatékony volt, persze hullámvölgyekkel, de nagyon jól bírtuk mind az öten, fél háromkor fejeztük be a munkát. Közben Barnus bandázott és biciklizett, nyávogott és szenvedett, majd egy óra körül kidőlt Dorkáék kanapéján a suli folyosóján. Csodájára jártak az arra tévedők. Marci babakocsizott, szopizott kétszer-háromszor, volt a hátamon is, aludt az udvaron a fúrás és kalapácsolás megnyugtató egyvelege közepette, teljesen jól bírta. Dorka meg bandázott és néha megcsodálta, hogyan haladunk.
Jó volt a hangulat és jó érzés egy közösséggel egy közösségért együtt dolgozni, ez mostanában kezd egyre fontosabbá válni az életemben. Jól el is fáradtunk, és ma mindenki betegebb, mint tegnap, de erről inkább a november tehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése