Marci érkezése némileg átrendezte a tesóügyeket, bár erről Marci mit sem sejt, számára a tesókérdés kimerül annyiban, hogy sokkal vidámabb az élet, ha a tesók is itthon vannak, ezért szinte állandó jelleggel mosolyog rájuk. Még az se tántorítja el, hogy Barnus közeledése egyrészt nem mindig jó-szándékú, másrészt ha mégis, attól még ugyanúgy lehet fájdalmas a vége (pl. mikor Barnus a rágókát tömi be nagy elánnal Marci szájába)...
Most az a vicces helyzet van, hogy néha Dorka és Barnus a "nagyok", néha meg Barnus és Marci a "kicsik" (olyankor inkább fiúk gyűjtőnéven futnak), ebből is látszik, mennyire bonyolult dolog középső gyereknek lenni...
A nagyok továbbra is sokat veszekednek, hergelik egymást, megsértődnek (főleg Dorka), visítanak (főleg Barnus), szerencsére tettlegességig ritkán fajulnak. Máskor tök jól eljátszanak. Mikor erről mesélek, több kiskorkülönbséges anyuka is meglepődik, hogy mennyire hasonlóan csinálják így ötésfél év korkülönbséggel is ezt a testvéresdit, pedig ők azt hitték, ez a kis korkülönbség velejárója. Amikor már nagyon fárasztó az állandó huzakodásuk, akkor meg azzal biztatom magam, hogy ez jóban vagyunk-veszekedünk körforgás a testvérlét alapvető jellemzője, mert a testvéredet nem választhatod meg, viszont össze vagy vele zárva és nagyon sok időt töltesz vele... Nem egyszerű, erre határozottan emlékszem gyerekkoromból.
Ugyanakkor annyira tudják szeretni egymást, ez szerintem az egyik legszebb része a többgyerekezésnek. Pl. amikor Marci kitúrt az anyósülésből, hátraültem a nagyokhoz és láttam, hogy rendszeresen fogják egymás kezét útközben. Vagy amikor reggel megölelik egymást "szeretlek Dorka" hallatszik majd "én is szeretlek"... Vagy amikor a doktornéninél Dorka vetkőzteti Barnust a vizsgálathoz, mutatja, hogyan kell sóhajtozni, fogja a kezét közben, meg amikor Barnus mindenkinek elmeséli, aki Marcit megnézi, hogy van neki ám egy nagyobb testvére is, a Dorka, az oviban is hallottam a beszoktatás alatt, hogy az anyukáknak mindenfélét mesél Dorkáról.
Meg azt is annyira érdekes látni, hogy az utánad jövő tesó a nehéz... Dorkát Barnus érkezése eléggé megviselte, Marci már egyáltalán nem, sőt. Mindig elmondja, ha kisbabát látunk, hogy cuki, cuki, na de Marcinak a közelébe se érhet:)) A minap azt fejtegette, hogy Marci aranyosabb kisbaba, mint Barnus volt. Mondtam neki, hogy Barnus (is) egy édes-drága és cuki kisbaba volt, csak épp Dorka számára egyben egy nagy sokk, érzelmi kavalkád és ambivalencia... Marcinál meg ez már nincs, Marcit lehet szeretni érzelmi viharok nélkül és ez azért sokkal könnyebb így... Szerintem nem is lesz Dorka és Marci kapcsolata soha ilyen hullámzó, ambivalens és végletes, mert ezek Dorka és Barnus kapcsolatának jellemzői... Barnusnak meg megvannak a küzdelmei Marcival (és a szoptatással:)), miközben nagyon tudja szeretni is... Nagyon kell figyelni mindig amikor Barnus Marci körül somfordál. Szerencsére Marci annyira édesen és lelkesen mosolyog Barnusra, hogy az még a bátyus kemény szívét is sikeresen meglágyítja. Annyira, hogy ilyenkor Barnus szájából még akár az is elhangzik, hogy "milyen jó, hogy van egy ilyen kisbabánk".
Ugyanakkor annyira tudják szeretni egymást, ez szerintem az egyik legszebb része a többgyerekezésnek. Pl. amikor Marci kitúrt az anyósülésből, hátraültem a nagyokhoz és láttam, hogy rendszeresen fogják egymás kezét útközben. Vagy amikor reggel megölelik egymást "szeretlek Dorka" hallatszik majd "én is szeretlek"... Vagy amikor a doktornéninél Dorka vetkőzteti Barnust a vizsgálathoz, mutatja, hogyan kell sóhajtozni, fogja a kezét közben, meg amikor Barnus mindenkinek elmeséli, aki Marcit megnézi, hogy van neki ám egy nagyobb testvére is, a Dorka, az oviban is hallottam a beszoktatás alatt, hogy az anyukáknak mindenfélét mesél Dorkáról.
Meg azt is annyira érdekes látni, hogy az utánad jövő tesó a nehéz... Dorkát Barnus érkezése eléggé megviselte, Marci már egyáltalán nem, sőt. Mindig elmondja, ha kisbabát látunk, hogy cuki, cuki, na de Marcinak a közelébe se érhet:)) A minap azt fejtegette, hogy Marci aranyosabb kisbaba, mint Barnus volt. Mondtam neki, hogy Barnus (is) egy édes-drága és cuki kisbaba volt, csak épp Dorka számára egyben egy nagy sokk, érzelmi kavalkád és ambivalencia... Marcinál meg ez már nincs, Marcit lehet szeretni érzelmi viharok nélkül és ez azért sokkal könnyebb így... Szerintem nem is lesz Dorka és Marci kapcsolata soha ilyen hullámzó, ambivalens és végletes, mert ezek Dorka és Barnus kapcsolatának jellemzői... Barnusnak meg megvannak a küzdelmei Marcival (és a szoptatással:)), miközben nagyon tudja szeretni is... Nagyon kell figyelni mindig amikor Barnus Marci körül somfordál. Szerencsére Marci annyira édesen és lelkesen mosolyog Barnusra, hogy az még a bátyus kemény szívét is sikeresen meglágyítja. Annyira, hogy ilyenkor Barnus szájából még akár az is elhangzik, hogy "milyen jó, hogy van egy ilyen kisbabánk".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése