a mi Marcink.
Most egy nehéz időszak elé nézünk, mert rettenthetetlenül mászik, Barnus meg folyamatosan vísit, hogy vigyem arrébb a játékaitól, de hiába, mert visszamegy, főleg, ha én is leülök Barnushoz. Kemény hónapok jönnek. Ma kétszer is azon kaptam, hogy ül, még nagyon bizonytalan a dolog, egyszer az utolsó pillanatban fogtam meg, mert nézett rám ilyen "ugye milyen ügyes vagyok" nézéssel és közben kibillent és dőlni kezdett...
Az átaludt négy éjszaka csak véletlen volt, sose többet nem fordult elő, van egy kora hajnali meg egy késő hajnali evés, amik után a visszaalvás kérdéses, miközben Barnus is épp ébredős fázisban van, nálunk most ilyen pezsgő éjszakai élet van:)
Az evés meg egy katasztrófa, pár napja kinyitotta a száját három falat erejéig, de aztán megint megtorpanás jött, Marci továbbra is a tejcsárdára szavaz... Fog sincs még sehol, hova siessen a kajával, nemigaz?
A napközbeni alvások kb. három hete tartó rendszere szerint délelőtt egy rövid, sokszor a kezemben, ebédidőben a teraszon egy hosszabb, Marcihoz képest sokszor extra hosszú (két-kétésfél órás)(kivéve, amikor nem, hogy izgalmas legyen) és még délután 6 körül egy kis bebólintás, 10-20 perc erejéig... Ez teljesen élhető, bár így maradna egy darabig, Marci is sokkal mosolygósabb, mióta van ez a hosszabb alvása, meg én is kisimultabb vagyok, bár ez kit érdekel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése