Mindeközben én a fiúkkal

nyomom itthon, mert a bölcsit múlt héten befejeztük... Kissé aggódtam is, hogy milyen lesz, de egyelőre mindkét fiú nagyon jó formában van. 

Barnus már egy ideje sokkal együttműködőbb, mint amilyen április-májusban volt, sokkal kevesebbet hisztizik. Szerintem egy következő mindent elsöprő harcra készül, ahhoz gyűjti az erőit és altatja az éberségünket:)) A másik opciót, miszerint túl van a dackorszakon és a testvérféltékenységen, a "túl szép hogy igaz legyen" kategóriába soroltam. Ráadásul amennyivel kevésbé harcol velünk, annyival jobban piszkálja, szekálja az öccsét, úgyhogy baromira résen kell lenni... Amikor Barnus épp szereti Marcit, akkor odafekszik mellé, olvas neki vagy mutogatja a plüssállatait. Ilyenek a fiúk egymás közt:

Marci meg azóta, hogy itthon vagyunk hármasban, buddha üzemmódba kapcsolt, teljes délelőtti játszóterezéseket alszik át, két órás alvás után még fél órát elbámészkodik jókedvűen, mintha az éhséget még hírből sem ismerné:)) Lehet, hogy három hónapig tartott, amíg sikerült végre jóllaknia?

És még az is van, hogy Barnusnál újra tetőponton a bringamánia, már tud vele tekerni, még 16-os kerekűvel is, ha sikerül szereznie belőle egy pótkerekes változatot... Így mutat, ha igen:

Ha nem, arról inkább nem mutatok képet (pont ma is így jártunk), mert nagyon-nagyon szomorú bír lenni. Lassan ideje visszaszereznünk Dorka régi bringáját...