Akármelyik nap ülnék le írni a tesó-ügy alakulásáról, annyiféle lenne végkicsengés, mert a dolog hullámzó volta megmaradt. Vannak lépések előre és hátra. Az például nagy lépés volt, amikor Barnus elkezdte mondogatni, hogy deda, deda, aztán rájöttünk, hogy ez Dorka akar lenni... Dorka ettől nagyon boldog volt, hogy már őt is hívja valahogy. Amikor Dorka beteg volt februárban és otthon időzött, Barnus nagyon élvezte, hogy az én megszokott társaságom után végre van valami izgalom is otthon, és lelkesen követte nővérét minden hülyeségbe. Ha Dorka nem figyelt rá, Deda, Deda felkiáltásokkal kért magának figyelmet és mindenfélét kitalált, hátha azt a nővére viccesnek találja. Például plüssfelpakolóst is játszottak, ezt még a nagyi és én is viccesnek találtuk...
És a pár napos otthonlét végén Dorka azt mondta, hogy most érzi először, hogy Barnus őt is szereti, nemcsak engem és az apját:))
Aztán megint hullámvölgyek jöttek, mert Barnusnak most már folyamatosan az kell, ami Dorka kezében van vagy ami Dorkáé, például a kutyák, amik Dorka ágyában vannak eldugdosva. Barnus sokszor felkéredzkedik a kezembe, hogy nézzük meg a tilos kutyákat. Az igazi krízis akkor jött, amikor Dorka befeküdt az ágyába, betakarózott és olvasott, közben Barnus meg rájött, hogy a sámli segítségével fel tud mászni az ágyba... A szívem egyik fele nagyon büszke volt a kisfiamra, a másik meg sajnálta a nagylányom, aki a fejlemény láttán sírva fakadt... És amikor nem figyeltünk, Barnus leutánozta, amit a nővérétől látott:
Most a sámli tiltólistán van.
Ezután jött az a bizonyos autópályás kaland, ami előhozta Dorkából az anyai ösztönöket, vigasztalt, szórakoztatott, lépcsőzött és viccelődött az öccsével, öröm volt nézni. Ahogy az élmény halványul, úgy az anyai ösztönök is, így most megint sokszor inkább a harc kerül előtérbe, a leggyakoribb mondat Dorka szájából pedig a Barni, hagyj már békén!! Megértem, mert Barnust nem könnyű lebeszélni arról, amit akar, és mostanában túl gyakran akarja azt, ami a nővérénél van... Vagy ami a nővéréé, legyen az csizma...
vagy rózsaszín kardigán...
Így hullámzunk mostanában, Dorka minap megjegyezte, hogy az a baj, hogy Barnus túl okos... Mondtuk, hogy az talán nem baj, de valóban megnehezíti a dolgunkat:)) Azt viszont Dorka is elismeri minden nehézség ellenére, hogy az öccse nagyon cuki:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése