Némi gyomorgörccsel vágtunk neki az idei nyaralásnak a kétszer öt órás repülőút, Barnus nehéz természete és Marci zsenge kora miatt, de végül mindenki jól érezte magát. Rengeteg fénykép készült, szóval ez is egy olyan bejegyzés lesz, amiben a képek beszélnek...
A repülőn minden lehetséges ülésrendet kipróbáltunk...
Végre nyaralunk...
Végre van olyan kép is, ahol öten vagyunk...
Marci sokat nevetett...
Romantikus szoptatás, háttérben az ihlető "cicihegy"...
Még mindig cigánykerék...
Jó magasra repültünk, itt még előtte állunk,
innen meg már nincs visszaút:))
Végül nem bántuk meg, sőt... A maradék napokon irigykedve néztük azokat, akik épp repültek.
Sokat (majdnem 8 évet:)) vártunk arra, hogy Dorka legyőzze félelmeit, most már nem lehet panaszunk erre (csúszdaparkos képünk sajnos nincs, pedig óriáscsúszdán is járt)...
Marci is fürdött, mérsékelt lelkesedéssel:))
Tesók, egymásra hangolva...
Rák, teleobjektívvel fényképezve...
Benito, az est fénypontja...
A másik öcsi se maradjon ölelés nélkül...
A kereszthez csak Gábor jutott fel, nagyon szép lehetett...
Barnus is sokat bátorodott, ugrott, víz alá merült...
Arról ugyan nincs fénykép, de jó sokat mozogtunk, én vasárnap kivételével minden nap jártam az edzőteremben, Gábor meg sok angol fiatallal focizott, vagy néha teniszezett helyette... Nehéz is megszokni, hogy itthon a mindennapos (haha, heti két-háromszori) mozgást mennyire nehéz, vagy inkább lehetetlen összehozni... Este meg még lementünk holdfénynél fürödni az óceánban, meg nézni a csillagokat a mólóról, na ez is hiányzik egy kicsit...
Az amúgy sokat veszekedő gyerekeim meg többször szerették egymást mint nem... vagy ezt csak a megszépítő távolság láttatja velem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése