Sokat becézzük, olyan neveken is fut még, hogy Marcus, Marcipán, Marcinka, Marcanás vagy Marcicica.
8190 g, 68 centi, ha jól emlékszem és sírás nélkül viseli a szurit.
8190 g, 68 centi, ha jól emlékszem és sírás nélkül viseli a szurit.
Édes mosolya van, imádja a vendégeket, négykézláb áll és hintázik, folyik a nyála ezerrel és tömködi az öklét ezerrel, de fog még sehol.
Ha rossz passzban van, akkor Nagyon Szúrós Szemmel Néző Marci lesz belőle, ha még nagyobb a baj, akkor meg ordít és újabban visít is... A szomszédok így mindig értesülnek róla, ha indulunk valahová, mert azt valahogy nem bírja Marci, az elindulást, utána a menést viszont már kifejezetten szereti.
Megvan a futóbabakocsi (nagyon kényelmes, egy kézzel tolható, csak hát jó nagy), így ha én viszem reggel Barnust, utána tudunk menni sétálni (mármint eddig is tudtunk, de így lehet tempósan menni, később meg majd futni is...). Marci általában már az ovi kapuján való kilépés pillanatában alszik. És hazaérkezéskor a liftbe beszállás pillanatában felébred:)
A mózest lassan kinövi, pedig olyan jókat aludt benne...
Elkezdett nappal aludni, pár napig aludt reggel egy rövidet és dél körül egy nagyobbat, cserébe fél hatkor kezdte a napot. Ezt most teljesen összezavarta az oltás, belázasodott, éjjel sokat sírt, nappal sok kicsit aludt, most is épp a kezemben alszik, mert átkéredzkedett ide az ágyából.
(Persze jövő ilyenkor, mikor ezt a bejegyzést olvasom, könnyes szemmel fogok nosztalgiázni, hogy már nem alszik a kezemben és nem szopizik és nem mosolyog rám a mellemmel a szájában és nem kapaszkodik a pólómba és és és....)
Hogy legyen izgalom is, furcsa remegéseket produkál evés közben, most ennek próbálunk utána járni.
Hol tiszta apjának, hol tiszta anyjának titulálják, néha ugyanazon a napon.
Imád fürdeni és a kádjából a testvéreire vigyorogni.
Irtó cukin gurgulázik.
Imádjuk.
Megvan a futóbabakocsi (nagyon kényelmes, egy kézzel tolható, csak hát jó nagy), így ha én viszem reggel Barnust, utána tudunk menni sétálni (mármint eddig is tudtunk, de így lehet tempósan menni, később meg majd futni is...). Marci általában már az ovi kapuján való kilépés pillanatában alszik. És hazaérkezéskor a liftbe beszállás pillanatában felébred:)
A mózest lassan kinövi, pedig olyan jókat aludt benne...
Elkezdett nappal aludni, pár napig aludt reggel egy rövidet és dél körül egy nagyobbat, cserébe fél hatkor kezdte a napot. Ezt most teljesen összezavarta az oltás, belázasodott, éjjel sokat sírt, nappal sok kicsit aludt, most is épp a kezemben alszik, mert átkéredzkedett ide az ágyából.
(Persze jövő ilyenkor, mikor ezt a bejegyzést olvasom, könnyes szemmel fogok nosztalgiázni, hogy már nem alszik a kezemben és nem szopizik és nem mosolyog rám a mellemmel a szájában és nem kapaszkodik a pólómba és és és....)
Hogy legyen izgalom is, furcsa remegéseket produkál evés közben, most ennek próbálunk utána járni.
Hol tiszta apjának, hol tiszta anyjának titulálják, néha ugyanazon a napon.
Imád fürdeni és a kádjából a testvéreire vigyorogni.
Irtó cukin gurgulázik.
Imádjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése