A hétvége a bicikli jegyében telt.
Szombaton visszakaptuk Dorka első biciklijét, mert Barnus rá volt csavarodva a bringákra.
Vasárnap Gábor és Dorka elmentek Dorka osztálytársaival és családjaikkal Velencei tó kerülő bringatúrára. Szuper idejük volt, le is tekerték strammul (kb. 35 km), még a tóban is mártóztak.
Mindeközben én a két fiúval sétálni indultam, Marci édesdeden aludt, Barnust meg egyre jobban zavarta, hogy az új biciklijét futóbicajként használva állandóan a lábának ütközik a pedál. Ezt az elégedetlenségi hullámot meglovagolva egyre többet toltam és bár eleinte pánikolt és dülöngélt, de nem adtuk fel, fél óra múlva pedig boldogan körözött a kertben és minden arra járónak (ha akarta, ha nem) megmutatta, hogy tud biciklizni. Nagyon boldog volt.
Van benne küzdőszellem, állapítottam meg (újfent) és közben nagyon boldog voltam én is.
Aztán Gábor szüleinél ebédeltünk, úgyhogy felpattantam a náluk árválkodó szobabiciklire, hogy én se maradjak ki ebből a biciklis hétvégéből. (Mondjuk abban a legjobb az volt, amikor fél óra elteltével leszálltam róla).
Hát így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése