Mára voltam kiírva, jó hogy már túl vagyunk rajta:))
Marci az első hetet (a kórházi éhezését leszámítva, de ez egy másik történet) a kaja és alvás bűvkörében töltötte mindenki nagy megelégedettségére, hogy aztán ma egy egészen új stílust vezessen be... Hogy mi a baja, azt még nem sikerült megfejteni, de egész nap kb. annyit aludt, amíg valakinek a kezében volt... Végül fél 8-kor kidőlt, kíváncsi vagyok, mennyi időre...
Mindeközben Barnusnak tegnap este óta 39 felett jár a láza, mandulagyulladása van, lázcsillapító nélkül jelenleg 39,9 alá nem nagyon megy:( Őt inkább Gábor istápolja, akinek így a kisebbik fia ma nem is volt a kezében...
Tudtam én, hogy várnak ránk kihívások, de még egy-két hét haladék jó lett volna:))
Izgulok, mert ez a cucc Marcinak elég durva lenne, Barnusnak is nagyon durva, most este megnéztük, mi az orvosi ügyelet telefonszáma és hova kell vinni őt, ha menni kell...
Tegnap délután még jóval napfényesebb bejegyzés íródott volna, na de három gyerekkel az élet már csak ilyen hullámvasút:)) Közben meg az a vigasztaló gondolat is eszembe jutott, hogy milyen jó, hogy nem most szülök, mert akkor az bizony egy apátlan szülés lett volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése