Amikor a legjobban alvó - és mellesleg lassan 10 éves - gyerek alvása is megborul, akkor én elvesztem a reményt, hogy fogok valaha egy jót aludni... Persze nem is az alvás a fő baj (bár az alváshiány elég borúlátóvá tesz), hanem hogy mindig van valami testi vagy lelki baja legalább az egyik gyereknek, és időnként rádöbbenek, hogy ez most már mindig így lesz... És hát közben én se vagyok formában, hát így jártam...
Most épp az van, hogy Dorka kifejlesztett egy elalvási szorongást, aminek tünetei sírdogálás, 2-10 pisilés elalvás előtt, rossz álomtól félés és jelenlétünk igénylése az elalváshoz... Ha jól sikerül elkapni a dolgot, akkor elalszik viszonylag hamar, de néha másfél órát is eltart... Marci a szokásos fognövesztős-éjszakai kelős műsort nyomja, csak mostanában nehezebben alszik el, sokszor sír vagy ordít és mindez általában nem csak pár percet vesz igénybe... Barnus meg egyrészt nem tud elaludni Marci miatt, másrészt amúgy is nehezen alszik el, ja és állandóan bepisil mostanában is...
Mivel ezt ráadásul egyszerre csinálják, ebből remek esték születnek, sokszor fél 10-10 között jövünk ki tőlük, amikor már semmihez nincs erőnk... Pedig remek vitaesteket tarthatnánk arról, hogy melyik gyereknek mi a baja és mivel lehetne rajta segíteni. Mondjuk ezt előbb-utóbb úgyis meg kell ejtenünk, ritkán teszik meg a gyerekek ugyanis azt a szívességet, hogy maguktól visszataláljanak az egyensúlyi állapothoz...
Most épp az van, hogy Dorka kifejlesztett egy elalvási szorongást, aminek tünetei sírdogálás, 2-10 pisilés elalvás előtt, rossz álomtól félés és jelenlétünk igénylése az elalváshoz... Ha jól sikerül elkapni a dolgot, akkor elalszik viszonylag hamar, de néha másfél órát is eltart... Marci a szokásos fognövesztős-éjszakai kelős műsort nyomja, csak mostanában nehezebben alszik el, sokszor sír vagy ordít és mindez általában nem csak pár percet vesz igénybe... Barnus meg egyrészt nem tud elaludni Marci miatt, másrészt amúgy is nehezen alszik el, ja és állandóan bepisil mostanában is...
Mivel ezt ráadásul egyszerre csinálják, ebből remek esték születnek, sokszor fél 10-10 között jövünk ki tőlük, amikor már semmihez nincs erőnk... Pedig remek vitaesteket tarthatnánk arról, hogy melyik gyereknek mi a baja és mivel lehetne rajta segíteni. Mondjuk ezt előbb-utóbb úgyis meg kell ejtenünk, ritkán teszik meg a gyerekek ugyanis azt a szívességet, hogy maguktól visszataláljanak az egyensúlyi állapothoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése