Jól elkiabáltam pár poszttal ezelőtt, hogy ezt a terhességet komolyabb hangulatingadozások nélkül viselem, hát erre azóta úton-útfélen elbőgöm magam valamin, állandóan kínos helyzetekbe hozva ezzel magamat... Na mindegy, ez már csak ilyen, remélem legalább rosszabb nem lesz... Szerencsére minden komolyabb gond nélkül zajlik a terhességem, mert így is elég fárasztó:)) A hasam akkora a 24. héten, amekkorával mások szülni mennek, naponta átlag egyszer leesik a vérnyomásom úgy, hogy majdnem koppan a fejem a legközelebbi vízszintes felületen, átlag naponta egyszer jelentkezik a légszomjam is, elég durván, akkor muszáj leülnöm, a séta már nehezen megy - basszus, 4 hónappal a szülés előtt - na és ott van még a cukros vagy nem cukros játék is, aminek jelenlegi állása, hogy bár nem cukros, de azért tegyünk úgy mintha az lenne. Szóval fél szívvel diétázom, az elméleti rész jobban megy, mint a gyakorlati:)) Legalább tanulom a szénhidrát számítgatásokat, azt hiszem, az hosszú távon is javamra válik majd...
A gyerkőcnek még nincs neve, ez apukáját egyre jobban aggasztja, én még úgy érzem, hogy van időnk. Nyugis gyerek, általában minden evés után bejelentkezik, meg esténként, amikor a tesói már alszanak, szereti a Diótörő zenéjét, hagy engem aludni és a hólyagomon se ugrál túl gyakran:))
Lassan ideje szembenéznem azzal, hogy ez a gyerek is szüléssel fogja elhagyni a méhem, őszintén szólva ezzel még nem annyira van kedvem szembenézni... szerencsére addigra annyira elegem lesz a terhességből, hogy már az is lehet, hogy várni fogom a szülést:)) Addig meg bízom benne, hogy továbbra is ilyen eseménytelen marad ez az utolsó (?) terhességem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése