A második trimeszter valóban könnyebb, mint az első, bár naponta egyszer rám tör a hányinger egy-egy váratlan pillanatban, de messze nem olyan, mint az elején az egész napos rosszullét. Fáj sokat a fejem és nem bírok huzamosabb ideig (értsd 1-2 percnél tovább) állni, de a menést szerencsére bírom. Minden héten parázom valamin, most épp azon vergődöm, hogy Barnust vajon ennyi idősen (17 hét) már éreztem-e illetve nem kéne-e már rendszeresen éreznem a picit... Barnussal valahogy könnyebb most, mert annyira cuki és olyan jó nézni, ahogy elmélyülten játszik meg hallgatni, ahogy tanul beszélni. Most már mond mondatokat is és a ragozás is egyre többször sikerül, még ha nem is mindig jól (pl. elesett a motorval). Elmeséli, hogy Kata anyukájának fáj a lába, nem tud feljönni Katáért (a 2. emeleten van a bölcsi) és a doktor bácsi meggyógyítja. Most már néha azt mondja magára, hogy én, sőt olyat is hallani a szájából, hogy enyém vagy engem... Ha Dorkát meglátja, továbbra is rögvest babázni szeretne, ma Zsuzsit próbálta bevonni a babázásba, de Zsuzsi még nem bizonyult kellően képzettnek e téren:)) A bölcsiben is és a suliban is nagyon szeretik, tegnap Dorka osztálytársai körében nagy sikert aratott azzal, hogy fel alá szaladgált és mindenkinek jól odamondta, hogy basszuskulcs:)) A miért kérdések továbbra is menők, naponta kb. 20-30 alkalommal hangzik el a szájából, a mai délutáni alvás közben is felriadt, belekérdezte a levegőbe, hogy "miért", aztán aludt tovább:))
Dorka kapott negyedéves értékelőt, ami mindig furcsa érzés, mármint, hogy a gyereked értékelik, mert annak ellenére, hogy szóról-szóra én is írhattam volna, azért mégis mások írták az én gyerekemről, hogy nem tökéletes:)) Közben Dorkával épp az rsg kontra fitness témakörben vergődünk, mert mint kiderült, a fitnessben (bár nekem már a neve is borzalmasan hangzik) pont azt csinálják, amit ő szeretne, azaz csomó akrobatikus elemet, de közben már megszerette az rsg-t, ahol viszont semmi olyasmit nem csinálnak... én speciel egyiket se nagyon bírom, dehát nem nekem kell járni... Viszont én (és Barni) üldögélünk ott heti kétszer egy-másfél órát egy lepukkant iskolában, na azt kifejezetten rosszul bírom... egyszer majd 3 gyereket vihetek különórára, na az lesz majd az igazi szívás...
Hát ilyenek vannak velünk, most lassan indulunk Dorkáért, Barnus épp mesét olvas 3 babának, akiket sorba ültetett a kanapén. Dóri babát nem sikerült elsőre leültetni, ilyenkor Barnus szól nekem, hogy "nem csücsül rendesen, anya segíts":))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése