Egy játszótéri délelőtt: nagyon meleg volt, megengedtem neki, hogy vizet vigyen a homokozóba...
Ez némi lelki rákészülést igényel tőlem, pedig nem vagyok higiénia mániás...
Tehát eldöntöm, hogy sarazhat és onnantól nem nézem a ruha- és gyerekkoszosság alakulását...
Amikor már nagyon koszos, akkor végre én is elengedem magam teljesen, egyrészt mert vigyorog, másrészt mert úgyis mindegy már...
A koszos gyerek a boldog gyerek ugyebár...
Természetesen meg is kóstolta a vizes homokot, ez már csak a hab a tortán:))
Ráadásul mire hazasétáltunk, meg is száradt... No para, Anya:))






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése