az idegeinken táncol ezzel a nem-elindulással:)
Emlékszem, Barnussal is volt ez az időszak, hogy már mindenki futott az egyidősek közül, aztán elkezdtek szaladni a fiatalabbak is, mi meg vártuk nagyon, hogy most már ő is... most ugyanez van Marcinál is. Már a dévényessel is nevetünk kínunkban, hogy Marci már teljesen készen áll a dologra, de nagyon nem nyitott rá... úgyhogy várjuk, hogy megjöjjön a kedve, addig meg maradnak a fekete és összekarcolt térdek, a szakadó gatyák és a rengeteg kosz, amit mászás közben összeszed... Őt mondjuk mindez nem zavarja a felfedezésben, minden terepen lelkesen mászik, sokszor nézni is fáj. Úgy tűnik, ő már csak egy ilyen biztonsági játékos, nem kockáztat a bizonytalanra:) Itthon már hajlandó pár lépést megtenni a tolival, de kapaszkodó nélkül meg se próbálja, akármennyire csalogatjuk. Viszont már a második olyan gyerekem, aki előbb kergeti a labdát, mint hogy járni tudna... Barnusnak focistárs készülődik:)
Egy koszos boldog gyerek Barnus ovis-iker-barátainak a kertjében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése