ami egészen pontosan úgy nézett ki, hogy tegnap az új bölcsiben töltöttük a délelőttöt, végig ott voltam, csak nem mentem ki az udvarra velük, és ma meg már ott maradt... 9-kor jöttem el, Nagyi ebéd után ment érte, minden oké volt, könnyek szerencsére nem voltak... bár részemről majdnem megvolt az is:))
Persze ez főleg azért működőképes, mert Barnus nyitott, barátkozó, vidám és nagyon társasági... egyszóval nagyon jó természete van, és ő már a második ilyen gyerekem:))
A hétfői terv az, hogy ott is alszik. Szuper a bölcsi egyébként, csak nagyon sok a gyerek, le a kalappal a bölcsisnénik előtt, én ezt tutira nem bírnám csinálni... Mondjuk már ők is nagyon várják a tavaszt...
Én meg már nem tudom, hogy mit várjak. Mostanra nagyon elfáradtam és nem látszik a vége. Lassan két hete nem látjuk Gábort itthon, ha véletlenül mégis, akkor fáradt és türelmetlen, én viszont szintén fáradt és türelmetlen, nem túl jó kombináció és nem túl jó társaság a gyerekeinknek... Ma munka közben éreztem, hogy már az agyam is zokni, nem tudok koncentrálni. És az a vicces, hogy a gyerekeim is fáradtak, Dorka rendszeresen azt kérdezi este fél 9 körül, hogy mehet-e aludni, és Barnus se adja elő mostanában kedvenc lefekvés utáni mindenfélekitaláltindokkalanyátapátugráltató műsorszámát, ellenben mire a nappaliba érek, általában már mindketten alszanak... "A fáradt család hétköznapjai" című szösszenetet olvashatták kedves Olvasóim, azt hiszem, megyek is aludni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése