...hogy könnyebb lesz, amikor a harmadik is kint lesz? Mert nagyon várom már, mint ahogy mindig várom azt is, hogy ezen vagy azon a dolgon túl legyek és mondogatom magamnak, hogy akkor majd könnyebb lesz... Hát dehogy is, micsoda naivitás ez, így két gyerek után ezt már igazán tudhatnám...
Most ugye várom, hogy túl legyünk Dorka szülinapi ünnepségsorozatán, aztán a farsangon, meg hogy már ne dolgozzak, de program és intézendő mindig lesz, a kisbaba előkészületek, orvosi programok, óvodai beiratkozás, Dorka fitneszversenye, ha összejön, a beígért ittalvós buli, hangszerválasztás és zeneiskolai felvételi (amiről még fogalmam sincs, mit takar pontosan), és bár ezek terhesen se könnyűek, de egy pici újszülöttel se lesznek éppen azok:)) Fogalmam sincs, hogy a szülés utáni napokban, hetekben ki fogja összeszedni délutánonként a gyerekeimet, ki viszi Dorkát edzésre, meg ilyenek... Mégis úgy telnek napjaim, hogy ezek a dolgok balladai homályba vesznek, én meg várom a terhesség végét. Persze vannak tiszta pillanataim is, mint ez a bejegyzés is bizonyítja, de előbb-utóbb mindig visszatérek a balladai homályhoz:)) Ideje összeszednem magam, azt hiszem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése