Még az is volt augusztusban, hogy Barnus 6 éves lett. Idén is Zánkán ünnepeltük, most pedig a zsúrjára készülünk. Nagyon várja már, ez lesz az első.
Milyen a hatéves Barnus? Kemény dió nekünk... Nagyon önálló, egyedül fürdik, feneket töröl, öltözik, programot szervez magának. Egyesül lemehet középre, amikor lent vannak a barátai, a szülinapjára kapott órán jól eltájékozódik, a megbeszélt időpontokban bejelentkezik a játszón, vagy ha én itthon vagyok, akkor az erkélyre felkiabálva. Nagyon szeret focizni, bringázni, úszni, hosszú távokat is lehet már vele kirándulni. Nagyon kitartó, ha valami nem megy neki, nem adja fel, sokáig küzd és gyakorol a sikerért. Most épp az órát tanulja így. Legjobb barátai még mindig az ikrek, akik miatt olyasmire is vállalkozik, ami neki eszébe se jutna vagy amitől fél, amiben bizonytalan. Ezt mondjuk nem túl jó végignézni, de nem hiszem, hogy van más választásunk...
Okos gyerek, nagyon kedves, melegszívű és a testvéreivel, főleg az öccsével segítőkész... kivéve, amikor nem... amikor nem, akkor meg olyan, hogy nem bírunk el vele... nem értjük igazán, hogy ilyenkor mi van vele, de feszegeti a határokat, hergeli a testvéreit és minket, elégedetlen és úgy érzi, ő mindenből a rövidebbet húzza. Szeretnénk érteni, hogy miért van ez, egyelőre nem értjük... nagyon nehéz ilyenkor szeretni őt, amikor úgy érzi, az egész világ ellene van... A nővére rendszeresen felsóhajt, amikor Barnus épp jókedvű és kedves, hogy miért nem tud gyakrabban ilyen lenni? Nagy kérdés ez, keressük rá a választ.
A büszke nagyfiú, aki idén se kóstolta meg a tortáját, de nagyon örült a vízálló órának, a legónak és annak, hogy végre nézhet Csillagok háborúját:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése