Hát, nem unatkozunk.
A reggeli transzport nem lett egyszerűbb, viszont bonyolultabb lett. Még úgy is, hogy Dorka egyedül jár iskolába. Igazából nem bánná, ha elkísérnénk, de aztán inkább elindul, amikor látja, hogy másképp nincs esélye beérni időben... Lelkes felsős, most eléggé odateszi magát, csak néha csúszik szét a kanapén és várja, hogy megmondjuk, mit írjon az angol leckébe... Haza is gyakran egyedül jön, most már kulcsot is szokott kapni. Nagylány, na.
Barnus most jobban ki van békülve az ovival, mint tavaly. Nagycsoportos lett, mindenki tipródik az iskolán, ez az állandó beszédtéma. Ő nem megy jövőre suliba, de azért néha én is tipródom a témán... Jár focizni, nagyon lelkes. Mondjuk inkább gyógytornára és úszni kéne járnia a doktornénink szerint, főleg most, hogy rengeteget nőtt a nyáron. Meg ugye a hipotóniája miatt. Tegnap kettesben töltöttük a délelőttöt, nagyon jól esett. Barnus többször is kereste Marcit, annyira szokatlan volt, hogy nincs itthon. A délelőtt nagy részében társasoztunk, Barnus nyert memóriában és kétféle társasban is. Annyira lelkes lett ettől, hogy többször is elmondta, mennyire szeret velem játszani:) Nagyfiú már, az új fogszabályzóját is önállóan kezeli (legalábbis most, a kezdeti lelkesedésben).
Marci meg tényleg beszélő és bölcsis lett és mindkettő tök jó. Nagy élmény, hogy végre beszél, nagyon élvezi ő is. Kicsit olyan, mintha most még jobban megismernénk őt, végre el tudja mondani a sok mindent, ami eddig benne ragadt. Hisztizni továbbra is szokott, mostanában a bölcsire fogom. Általában szívesen megy és ha ott van, nagyon alkalmazkodó és együttműködő, aztán valahol ki kell engednie a gőzt:) Nagyfiú már ő is. "Bölcsis nagyfiú" közli büszkén, ha a téma szóba kerül.
Így vagyunk most. Nehezen áll föl a rendszer, az elmúlt napokban többen mondták nekem, hogy olyan fáradtnak nézek ki. Nem szeretnék újra itthon lenni, szeretem a munkám, de ez tényleg nagyon nehéz, megtalálni az egyensúlyt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése