Anya, ma holnap van? - avagy a háromévesek csodálatos és fárasztó világa

A fenti kérdést valamelyik reggel tette fel Barnus, mert megígértem neki előző este, hogy másnap már nyári pizsamát vehet. Az öltözködés még mindig a legfontosabb és az egyik legtöbb vitát kiváltó téma a majdnemnégy éves életében...

Nagyon édes volt, amikor az anyák napjára készült az oviban, egyik délután leültünk a padra öltözködni és akkor hangzott el a következő párbeszéd:

B: Anya, kész a kötényed.

Én: ????

B: Kész a kötényed, de nem mondom el, mert titok. Kicsit fiús lett, mert kék az egész...

Aztán pár nap múlva nagyon meglepődtem:), amikor megkaptam a fiús kötényt anyák napja alkalmából...

Rég volt már hároméves gyerekem, ezért mostanában gyakran rácsodálkozom, hogy bizonyos dolgok mennyire univerzálisak ebben a korban. Ilyenek a háromévesek, mondom Dorkának is, meg hogy legyen türelmes, elmúlik majd. Elmúlik majd a versenyzés, amiben ő csak győztes lehet, az enyém-tied-nem adom oda időszak, a poéntalan viccek korszaka, a nagyobbakat és egymást utánzás (Dorka ezt viseli legrosszabbul), a kaki-pisi-büdös korszak, az egyszerre-megyünk-káposzta-a-fejünk korszak és az állandó dacolás is. Meg a világ dolgaira adott cuki hároméves magyarázatok. Meg még rengeteg minden, ami most nem jut eszembe. Kicsit már várjuk, hogy elmúljon. De mostanában minden olyan gyorsan elmúlik. És még az sem kizárt, hogy egy icipicit azért hiányozni fog...