Már épp alváshoz készülődtünk, miközben Barnus egyre csúnyábban köhögött. Ilyenkor már hallani a köhögésén, hogy közeledik az a krupp-szerű állapot, ami miatt előbb-utóbb felébred. Aztán csak egy puffanás hallatszott és keserves sírás. Leesett az ágyáról, nagyon sírt, amire felébredt Marci is. Mikor Gábor megölelgette, Barnus bepisilt, szerencsére így az ágy megmenekült... Aztán átöltöztettük, majdnem megfulladt egy pohár vízben, amiben a bogyókat oldottam fel, végül a mi ágyunkban elaludt, miközben én Marcit szoptattam. Marci elaludt, visszavittem, befeküdtem Barnus mellé, Gábor a kanapén tért nyugovóra. Majd legközelebb hangos puffanásra és sírásra ébredek, mert Barnus a mi ágyunkról is leesett. De még előtte ott is bepisilt... Sírás (amikor ez a köhögése van, akkor mindig nagyon sír és mindig a mi ágyunk kell neki), átöltözés, pisiltetés, barikád építése a következő leesés ellen, majd ágyba zuhanás...egészen Marci következő ébredéséig, amikor már belealudtam a szoptatásba, így ő is az ágyunkban ragadt. Barnus folyamatosan jött közelebb hozzám, testkontaktust keresve, közben a másik oldalamon Marci aludt szorosan mellettem, én meg mozdulatlanul és elgémberedve vártam a reggelt...
Biztos hiányozni fognak, amikor már eszük ágában sem lesz az ágyunkba feküdni, de az most még oly messzinek tűnik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése