Ömlengés

úgyhogy aki nem bírja, ne olvassa:))

Az úgy volt, hogy kedden 1 órára volt időpontunk a doktornénihez, Barnusnak hároméves státuszra, Marcinak meg (kicsit megkésett kéthónapos) oltásra... A doktornéni már önmagában is némileg stresszes nekem, az oltás is, ráadásul 1-kor Barnus már bőven alszik egy átlagos napon. Úgyhogy kicsit félve indultam neki a napnak.... Aztán végülis irtó cuki volt mind a három gyerekem, és a nap is jól sikerült. Már az gyanús volt, hogy reggeli után a teraszon (Barnus kérésére reggeliztünk ott) szürcsöltem a kávémat, miközben a két nagyobbik gyerekem egy szobában(!) békésen(!) egymás mellett(!) legózott:)) Ez olyan nagyon ritka mostanság, hogy majd írok is róla... Szóval a kávé végére értem úgy, hogy mind a három gyerek megvolt nélkülem (Marci a játszószőnyegén lógó játékaival beszélgetett), majd Marcival a kezemben betelepedtem a nagyokhoz és kétfelé legóztam velük, ami segített a békét fenntartani... Aztán délben ettünk valamit és elsétáltunk a doktornénihez (végül a 81-féle variáció közül nyert a Marci kendőben, Barnus bringával és buszra nem szállunk verzió), ahol rögtön behívtak minket. Barnust nézték először, akinek Dorka segített vetkőzni és végig fogták egymás kezét, Dorka még sóhajtozott is az öccsével a tüdőhallgatás alatt:)) Cserébe Barnus neki is kért matricát... Vicces volt, hogy megkérdezte a doktornéni, hogy beszél-e folyékonyan, majd két perc múlva "ja, hallom"... 

Marcika szegény arra ébredt, hogy vetkőztetem, ennek ellenére minden tortúrát végig mosolygott, csak oltás közben komorult el picit, de sírásig azért nem fajult a dolog... Doktornéni nagyon egyetértett, mikor mondtam, hogy viszem dévényre, mert szerinte (is) feszes és kicsit ferde is, majd szokása szerint megkérdezte, hogy nem kérünk-e még egyéb oltásokat (ez már csak így megy köztünk), de teljesen jó hangulatban váltunk el és Barnus 2-kor már aludt is... 

Délután látogatóban voltunk Dóráéknál, öt gyerekkel játszótereztünk (ő éppen csak két gyerekkel volt), Marci nyűglődött sokat, ez sajnos kezd szokásává válni és olyan rossz, hogy nem tudom az okát... Mert annyira édes, mosolygós gyerek, amikor jókedve van. Ömlengésre visszatérve, ilyen napokon nagyon oda tudok lenni a gyerekeimtől... még akkor is ha közben nagyon elfáradok tőlük:))